Törökország időjárása


Rel Páratartalom: 39%
Szél: Változó 7 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1010.2 mb

 törökország időjárás 

Rel Páratartalom: 54%
Szél: ÉK 22 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1008.1 mb

 Törökország napi időjárás előrejelzése


Rel Páratartalom: 45%
Szél: Változó 4 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1010.8 mb

törökország 2010 iaktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 12.


Rel Páratartalom: 54%
Szél: Változó 4 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1014.9 mb

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 9.Rel Páratartalom: 58%
Szél: KÉK 11 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1009.1 mb

Kissé felhős, de napos idő várható.Igazi kirándulós idő ;)

Napi hőmérséklet 25-28oC közt alakul

További időjárás előrejelzések

 törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 8.

Rel Páratartalom: 48%
Szél: ÉK 19 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb

További időjárás előrejelzések

 törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 7.

Rel Páratartalom: 39%
Szél: NYDNY 9 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1013.9 mb
További időjárás előrejelzések

Közlekedés

2010.07.06. 11:42

 
törökország 2010 közlekedés

Épül a Marmaray alagút

Törökország közlekedésének legfontosabb szereplői az autóutak és a gépjárművek, valamint a vízi közlekedés. A sokáig háttérbe szoruló vasútnak új lendületet adott a készülőben lévő Marmaray projekt, valamint az AnkaraIsztambul és az Ankara—Konya nagysebességű vasút építése. A nagyvárosi közlekedésben még mindig a személyautók dominálnak a tömegközlekedés helyett, ezen igyekeznek javítani, például új villamospályák és metrók építésével. Különösen Isztambul és Ankara tömegközlekedése fejlődik rohamosan. A szárazföldi és vízi közlekedés mellett egyre nagyobb teret kap a légi közlekedés is, az állami tulajdonú Turkish Airlines légitársaság mellett az országnak két nagy, magánkézben lévő légitársasága is van, az Onur Air és az AtlasJet, melyek főleg belföldi szállítással foglalkoznak. Az ország legnagyobb repülőtere az isztambuli Atatürk reptér.

 

 

Kevés ízletes ételek maradtak fent, de három kiemelkedő ínyencség azért megemlíthető. A sis kis darabolt húsok nyársra húzva majd tűzön megsütve. Akiknek kevés idejük van az étkezésre idális a kebab, akik pedig még ennél is kevesebb azoknak ajánlott a meg nem sütött hús a „tatár steak”. A joghurtot a türk törzsek hagyták örökül. A 15. század után kezdett kifinomulni a konyhaművészet, olyan egzotikumakat készítettek, mint a töltött zöldségek, például padlizsán és paprika. Híres ragadós édessége a baklava és burma kadayif, amit mézben  áztatva készítenek.

törökország gasztronómia ételek 2010

Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötő útja volt: a keletről érkező, fűszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre. Ennek ellenére Törökország az utóbbi évekig ismeretlen volt a turizmus számára. 8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, kristálytiszta tengerei és a megejtően szép hegyvidékei szinte parlagon hevertek, akárcsak kulturális értékei: a letűnt civilizációk megszámlálhatatlan emléke, a fényűző szultáni paloták, az ottomán mecsetek, az ámulatba ejtő archeológiai helyszínek, a sziklába vájt barlanglakások és az ősi termálfürdők. Törökország számos nagy csatának volt a színhelye az idők során, és nagy birodalmaknak szolgált otthonául: a bronzkori hettitáknak, a Görög és Római Birodalom lakóinak és az oszmán-törököknek. Mítoszok és legendák fonódtak össze a történelemmel és a gazdag mesevilággal, így nem meglepő, ha a nevezetességek között ott találjuk a trójai Helénát, az argonautákat, Midász királyt, Nagy Sándort, Antoniust és Kleopátrát, valamint az oszmán szultánokat. Egész Törökország tele van lenyűgöző történelmi emlékekkel

 

 

Törökország - Alanya

2010.07.06. 11:07

 Törökország - Antalya

Ezt a „Török Riviéra gyöngyszemét“, ahogy néha a várost nevezik, II. Attalosz király alapította i.e. 160 – ban és a Földközi – tenger fő – és legnagyobb központja. Rendelkezik saját nemzetközi repülőtérrel, ahonnan más városokba is el lehet jutni, és saját kikötővel híres haléttermekkel és kávézókkal. A néha igazán luxus hajókra tekint felűlről  az óváros Taurus hegység sziklájára építve.

Antalya, mint az idegenforgalom központja csak nemrégen lett felfedezve. Jelenleg azonban már 40 000 lakosú város, tele csúcs szállodákkal, amelyek nem jogtalanul kapták meg az  ötcsillagos értékelést. Nem lehet elsiklani a bájos feltételek felett, amelyek a fürdőzést a hosszú tengerpartokon oly feledhetetlenné teszik és amelyek ideális környezetet nyújtanak a romantikus sétákhoz.
Antalya a bevásárlások városa is, tipikus árusított termékek a kézzel szőtt szőnyegek, arany ékszerek, réz és bőrtermékek, faszobrok és fűszerek, de ha a csomagok kipakolásánál rájön, hogy valamit otthon felejtett, akkor mindent elfogadható áron meg lehet venni.

Utazás

A műemlékek utáni utazás során kihasználhatja az ún.dolmust, amely mindig teljes számú utasokkal közlekedik az üdülőhelyek között, kötött áron. Vannak itt autókölcsönzők is, vagy rögtén a repülőtéren vagy némely szállodában. Az árak körülbelül 25 euró/nap körül mozognak. Az autóval való közlekedésnél figyelembe kell venni a törökök vad autózási szokásait és azt, hogy ebből kifolyólag sok balaeset, akár halálos történik az utakon.  Az ország többi szépségének megtekintésére ki lehet használni a jó minőségű autóbusz hálózatot is.

Helyi emlékek

A város szimbólumává vált a híres rózsaszín Yivli Minare (furulya alakú minaret) a 13. századból, amely a régi Szeldzsuk birodalom képét kelti életre. Rögötn mellette található a 14. századból származó mecsetet és a korán iskolájának romjait. Kesik Minaretet, vagyis a törött, nem befejezett minaretet biztos, hogy észreveszi majd, úgy, ahogy a régészek is felfedezték a 130 – ban éíptett Hadriánusz kapuját a római császár látogatásának tiszteletére.
Az antik művészet egyik legszebb gyűjteményét látni a helyi Régészeti Múzeumban, amely biztos, hogy megér egy látogatást, a kertje pedig kellemes pihenést engedélyez a múzeumi túra után.

Kirándulások a környékre

Antalyából egy sor kirándulásra lehet indulni, az utazási irodák kínálata nagy és csak Önön áll, hogy mit választ. Rögtön a központ mellett, talán 14 kilométerre nyugatra fekszenek a gyönyörű Dudai vízesések barlangokkal, amelyek közül a Karain rejti a legöregebb paleotilikus festményeket Törökország területén.
A másik oldalon, körülbelül 15 kilométerre keletre fekszik az egyik legrégebbi kis – ázsiai keresztény székhely, Perge, amelynek része egy antik stadion és színház is.
35 kilométerre északnyugatra találja Termssos várostá, másnéven a Sasfészket, amelyet elterülésének és az akkori lakosainak bátorságának köszönhetően Nagy Sándor soha nem tudott legyőzni. Ez egy egyedi varázslattal megáldott hely, történelme szétszórt maradványokat hagyott maga mögött, beleszámítva a kővárakat, fürdőket, templomokat és amfiteátrumokat, mindez egy sűrű erdőben egy szikla tetején elrejtve. Mindezen természeti akadályok ellenére megéri az erőfeszítést, mivel sehol máshol nem láthatja így a holtak városát, ahol több száz eldobott szarkofág fekszik.

Éghajlat

Ahogy azt a törökök állítják, a napocska itt az év 300 napján süt. A nyár itt száraz és forró, a telek pedig nagyon mérsékeltek és az év majdnem háromnegyedében lehet a tengerben fürödni. A legismertebb és a legkedveltebb plázsok ezen a területen a Konyaalti Plaji és a Lara Plaji. Télen a Taurus hegységen a sípályák síelésre alkamasak.

 

Pergamon

2010.07.06. 11:05

Az ország nyugati részén húzódik a földközi-tengeri partvidéke az úgynevezett Türkiz-part. Ezen a területen csodálatos vízivilág, gyönyörű strandok és öblök kedvelt üdülőhelyeknek adnak otthont. Ismert város a csodaszép kék lagúnájával Öldüdeniz. A jahtozás kedvelői körében is nagyon népszerű mivel a kis öblöket csak a tenger felöl lehet elérni. Nagyobb üdülőhelyek és vitorlásközpontok Marmaris, Fethiye és Köycegiz. Nyugat felé haladva két szép kis város, Kalkan, Kas és nem messze a parttól a görög sziget Meis. A bizánci város maradványai Meistől keletre lévő Kekova szigetén találhatóak. A golfkedvelők paradicsoma a közelben lévő Belek városa.    

Törökország szíve Anatólia, ahol is az ókori török város központjának meghatározó városa a modern Ankara. Megjelenése hidegnek tűnhet viszont történelmét őrző Anatóliai Kultúrák Múzeuma a világon egyedülálló hettita gyűjteményét mutatja be. A délebbre fekvő Kappakódia tradicionális városa Kayseri, ahol a hatalmas ókori bazár, a 700 éves dzsámi áll. Ankarától délre az iszlám Konya városa található, ahol is minden évben előadják a Kerengő Dervisek Rendjének rituális ceremóniáját.

A Fekete-tenger partvidéke érintetlen gyönyörű része Törökországnak. Minden csodálatosan zöld, a hegyek gyakran meredeken emelkednek ki közel a tengerparthoz. Sinop a legrégebbi part menti város, tőle keletre van a dohánygyártás központja Samsun, tőle az ország belseje felé haladva a hegyvidéki városban, Amasyaben számos ókori mecset áll. Közkedvelt üdülőhely a keletre lévő Ünye és az egzotikus Trabzon. A szárazföld belseje felé haladva pedig látványos Sumela kolostora fedezhető fel.

Kelet-Törökország terülte majdnem akkora részen fekszik, mint az összes többi tájegység. Itt található az örmény szellemváros Ani, vagy éppen a legendásan híres Ararát-hegy, vagy a 2 ezer méter magasan lévő érdekes kőfejek a Nemrut Dagi hegyén. A vidéknek igazi közel-keleti hangulata van, Sanliurfa csaknem 50km-re van a szíriai határtól. Diyarbakir ókori város nyüzsgő utcái nagyon keveset változtak az évszázadok során, ugyanúgy találkozhatunk vizet árulókkal és a hagyományos utcai írnokokkal.

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 6.

Kissé felhős,de napsütésben gazdag idő várható.Napi átlag hőmérséklet 25-28 fok közt alakul.

Rel Páratartalom: 65%
Szél: DDK 9 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb

További időjárás előrejelzés

Isztambul a kettős város az Európát és Ázsiát elválasztó Boszporusz csatorna két partján fekszik. Az óváros egy domboldalon terül el, amelyet három oldalról is víz szegélyez, északról az Aranyszarv-öböl, délen a Márvány-tenger, keleten pedig a Boszporusz. Az óváros keleti részén emelkedik a 15. században épült Topkapi Palota, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Boszporusztól egészen az ázsiai partokig. A négy minarettel körülvett Aja Szófia a Sultanahment téren áll. 1936-tól Atatürk múzeummá nyilvánították. Az Aja Szófiával szemközt a Kék Mecset áll, ami a törökök Sultan Ahmet Camii néven ismert csodálatos, 17. századi építménye. Közelében található az ősi római stadion, amely akár 100 ezer néző befogadására is alkalmas volt a Hippodrom. A Kapali Carisnak vagyis a Nagy Bazár a világ legnagyobb fedett bazára.  Az óváros északnyugati részén a pompás Szulejmán-dzsámi épülete áll, dómja és minaretjei különösen látványosak az éjszaki megvilágításban.

 

törökország történelem isztambul 2010

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Topkapi Palota

 

Az egykori Oszmán Birodalom területe az ország északnyugati részén fekvő Márvány-tenger és környéke kevésbé látogatott rész, pedig rengeteg látnivalót tartogat. Ednire városában különleges dómok és lenyűgöző minaretek uralják. Meric-folyó partján még mindig számos régi mecset áll, ezek közül legremekebb a Selimiey-dzsámi, kelet felé sétálva pedig a Sarayicihez jutunk, ahol is a Szultáni Palota romjai fekszenek. A Márvány-tenger délnyugati részénél találhatóak a kicsi, kellemes Marmara-szigetek. Bursa városában is csodálatos mecsetek állnak, mint a Yesil Camii (Zöld-dzsámi), vagy az Ulu Camii (Nagy-dzsámi).

Az Égei-tenger és partvidéke kedvelt üdülő paradicsom. Kellemes helyek Kusadasi és Bodrum. Ezen a vidéken található a két legcsodásabb ókori város Pergamon és Ephesos. Kevésbé szép állapotban lévő Trója városa számos ókori emléket őriz. Itt található még Izmir, Törökország harmadik legnagyobb városa. Ephesosban pedig a világ egyik jelentős ókori helyszíne a Celsus Könyvtár.

 

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 5.Kissé felhős,de napos idő várható.Napi átlag hőmérséklet 27-30 oC közt alakul.

Rel Páratartalom: 51%
Szél: DK 9 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1010.8 mb További adatok:
kissé felhős 1200m


További időjárás előrejelzés

 

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 2.Kissé felhős,de napos idő várható.Eső nem valószínű.Napi hőmérséklet 26-28 fok is lehet.

 

Rel Páratartalom: 54%
Szél: Szélcsend
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb


További időjárás előrejelzés

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 1.Rel Páratartalom: 78%
Szél: DNY 20 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1010.8 mb

További adatok:
elszórtan felhős 1100m

Kissé felhős,de meleg idő várható napi hőmérséklet 24-26 oC között alakul


További időjárás előrejelzés

 törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. június 29.

 

UV Index 3 Közepes 
Szél 3km/h
Páratartalom 65%
Harmatpont 19°C
Légnyomás 1008.8mb Nincs adat
Holdfázis Fogyó hold


További időjárás előrejelzés

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. június 28 Kissé felhős ,de napos idő várható.A napi hőmérséklet 26 oC között alakul.A víz hőmérséklete 25 oC is lehet.


További időjárás előrejelzés

törökország 2010 aktuális időjárás előrejelzés, 2010. június 25Felhős,borús idő lesz.Eső,zápor várható.Megélénkül a szél,akár 13km/h széllökések lehetnek.


További időjárás előrejelzés

törökország  aktuális időjárás előrejelzés, 2010. június 24.Igazi trópusi esős idő várható.Megnövekszik a felhőzet.A hőmérséklet visszakúszik 16-17 oC fokra.Szelcsend várható.


További időjárás előrejelzés

II. Bajazid a „jámbor ” és I. Szelim a „vad”

 

A janicsárok és az őket támogató, úgynevezett devsirmepárt az álszenteskedőnek tartott és misztikus felfogású Veli („jámbor”) II. Bajazidot (1481-1512) emelte trónra, akinek uralkodási időszakát ellenfele, az Anatóliában magát szultánná kikiáltó Dzsem elleni háborúskodás és az ezzel kapcsolatos politikai játszmák határozták meg.

Belpolitikai téren azonban eredményeket mutatott fel, újjászervezte az adózást és a közigazgatást. Hadjáratait a birodalom megszilárdításának érdekében indította.

 

1483-ban bekebelezte Hercegovinát, a Földközi-tenger keleti térségeit birtokba vette, újabb harcokat kezdeményezett a velenceiek keleti kirendeltségei ellen. A birodalom ebben az időszakban vált megkerülhetetlen hatalmi tényezővé az európai erőviszonyok alakulásában.

A keleti területeken felvette a harcot az azerbajdzsáni türkmén törzsek egyesítésén fáradozó Szafavidákkal. II. Bajazid második fia, Szelim fellázadt és palotaháborúk sorozata után, apját letaszítva a trónról, a janicsárok segítségével átvette a hatalmat.

 

Javúz („vad”)I. Szelim (1512–1520), komolyan deklarált világhódító tervekkel fogott a kormányzáshoz. Miután lehetséges jövőbeli ellenfeleit (a trónörökös Szulejmán kivételével fiait, testvéreit, és azok fiait) kivégeztette, nagyszabású keleti hadjáratba kezdett, és elsőnek a Szafavidák ellen fordult.

Csaldiránnál 1514-ben tűzerejével csaknem megsemmisítette őket, majd fővárosukat Tebrizt elfoglalva egész Irán bekebelezésére készült. A perzsa kézművesek ekkor vándoroltak nagy számban Isztambulba, új színekkel és technikákkal átitatva a török kézműipart és művészetet.

 

Szelim nem tudta megtartani az azeri területeket a Szafavidák partizánakciói miatt, ezért Örményországot és Kurdisztánt feldúlva visszahúzódtak az oszmán központi vidékekre. 1516-ban, újabb Szafavidák elleni hadjárat ürügyén, ismét kelet felé indult, azonban az Eufráteszen átkelve megtámadta a mamlúkokat, akik Mardzs-dabiknál vereséget szenvedtek. Szíria és Palesztina a győztesek kezére került.

Egyiptom (Kairó fővárossal) 1517. január 23-án kapitulált. Szelim szimbolikusan átvette Mekka és Medina kulcsát. Ezzel megkezdődött az arab népek török uralom alatti korszaka.

 

Szelim megszüntette azt a látszatkalifátust, amelyet az abbászida uralkodók leszármazottai gyakoroltak a mamlúkok "védnöksége" alatt, és maga vette fel a kalifa címet, amelyet aztán az oszmán szultánok 1924-ig meg is tartottak. Vad (Javúz) Szelim 1520-ban pestisben halt meg.

I. Szulejmán a „törvényhozó”

 

Utóda Kánuni („törvényhozó”) I. Szulejmán korszaka aranykor néven vonult be az Oszmán Birodalom történetébe. A szultán növelte európai katonai befolyását, és megszilárdította azt a társadalmi struktúrát, amely évszázadokra megkerülhetetlen tényezővé tette az európai térségben.

A hanyatlás csírái azonban már ekkor jelentkeztek. A megkövesedett hierarchikus irányítási rendszer a Nyugat-Európában éledező polgári mozgalmak eredményeivel szemben a gazdasági és politikai fejlődés fő akadályozó tényezője lett.

A közigazgatás és törvénykezés alapja a saría volt, amelyet a mindennapi élet szervezésére külön előírásokkal (kánun) egészítettek ki. A hittudósok állami hivatalnokokká váltak, az ulema ezzel vallási függetlenségét adta fel.

Szulejmán figyelmét elsősorban Európa kötötte le, ahol a Földközi-tenger feletti ellenőrzés megszerzését és a Habsburg Birodalom legyőzését tűzte ki célul. Mivel 1521-ben Nándorfehérvár elesett, majd 1526-ban Mohácsnál a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, a belharcoktól zilált Magyar Királyságra mint hatalmi tényezőre már nem lehetett számítani.

Szulejmán Magyarország középső területeit vazallusára, Szapolyai Jánosra hagyta, majd 1527-ben Bécs felé vonult, ám ezt és öt évvel későbbi hadjáratát a Habsburgok visszaverték.

Szapolyai halála után Szulejmán megszállta Magyarország középső részét, így közvetlenül szemben állt a Habsburg Birodalommal. Az európai hegemóniáért küzdő Habsburgok és franciák mellett megjelent az Oszmán Birodalom mint hatalmi-politikai tényező, amelyet a franciák ki is használtak céljaik eléréséhez.

Sokszínű ország

Az ország tagoltságát és a kiterjedését nézve elmondhatjuk, hogy majdnem minden egyes időszakban találni akár egy kis sarok területet, ahol nekünk megfelelő időjárás uralkodik. Reggel megfürödhet a felmelegedett tengerben és a délutánt eltölheti síeléssel a behavazott csúcsok valamelyikén…


Az egész orzság több klimatikus résre van tagolva. Általánosságban érvényes, hogy a belföldön és az ország keleti részén nagyobb hőmérséklet ingadozással találkozhatunk, a nyár itt forró és száraz, de télen a saját bőrünkkel érezhetjük akár a -43°C fokot is. Ezeken a területeken télen néhány hely a hótorlaszoktól teljesen megközelíthetetlen és ebből az okból kifolyólag csak az igazi kalandoroknak ajánlott.

A tél lényegében mérsékelt a déli és a nyugati tengerparton, inkább esőkkel és 0°C körüli hőmérsékletekkel. A tengermelléki üdülőhelyek meglátogatására a legalkalmasabb időszak április végétől november kezdetéig.

A nyári hónapokban a hőmérséklet akár a 40°C fokot is elérheti, tehát aki nem melegkedvelő típus, annak inkább a főszezonon kívül kellene üdülését terveznie Törökországba – tavaszra és őszre. 

Általában a hasonló területek meglátogatásánál vigyázni kell a vízháztartás betartására és fel kell készülni az esetleges bélbántalmakra, amelyek az eltérő klimatikus feltételekenek és az ételeknek köszönhetően megkeseríthetik szabadságunkat.

Pár jótanács

Biztos, hogy jó, ha nem felejtjük otthon a fejfedőnket, a napszemüveget és a magasabb faktorú napozótejet,hogy aztán ne kelljen pár napot eltölteni a szobán akkut bőrgyulladással.
Az éghajlati feltételek különbözőségének hatására más növény – és állatvilágot találhatunk a tengernél, mint a belföldön. A növényvilágból főleg hibiszkuszt, mirhát, babért, gesztenyét, jávorfát, platánokat, olivát, pálmafát, fügefákat és banánfákat láthatunk. (Törökország a mogyoró és az szultán mazsolák legnagyobb előállítója.)

A belföldön találkozhatunk gazellákkal, muflonokkal, szarvasokkal, flamemgókkal, vad öszvérekkel és vadmacskákkal, sajnos gyakori látvány a kóbórló kutya is. A hegyekben leopárdok, hiúzok és medvék élnek, kisebb szerencsével pedig találkozhatunk sassal, sólyommal vagy vörös vércsével, amiket szívesen figyelnénk meg.

 

Éghajlat

Hónap hónap után

Decembertől február közepéig a legtöbb területen az éghajlat nagyon hideg. Törökország egész keleti része hótakaróval fedett, amely a hegyoldalakon megmarad még a következő melegebb hónapokban is.

 

A tenger melletti területeken a levegő hőmérséklete 18°C határán mozog. Február és március az esők hónapja 15°C és 20°C közötti hőmérséklettel. Érezhető melegedés csak április elején érkezik, amikor is a tavasz kezdődik Törökországban. Az ország keleti részén gyakoriak az esőviharok, de a Földközi - és az Égei - tenger vizeiben már mutatkoznak az első úszók, és a hőmérő higanyszála túllépi a 20°C.

A hivatalos turisztikai szezon májusban kezdődik. A időjárás állandósult, és tartós esők már nem fenyegetnek. Az levegő átlaghőmérséklete 25°C körül mozog. Június ideális hónap Törökország meglátogatásához. Az időjárás elragadó és a hőmérséklet még nem olyan magas - körülbelül 30°C. Júliusban és augusztusban tetőzik a szezon. A levegő hőmérséklete ilyenkor 35°C és 40°C ig kúszik fel.

Szeptember első fele még állandó időjárással és 30°C körüli hőmérséklettel dicsekedhet, de a hónap végén már érezhető a lehűlés. Ettől az időszaktól kezdődően október közepéig Törökországot érdemes a turisztika vagy a felfedező kirándulások céljából meglátogatni. Október közepétől jönnek a kitartóbb esők. A hőmérséklet azonban még mindig 25°C határán van.

 


Az Oszmán Birodalom államszerkezete

Az oszmán állam sikere a birodalom belső felépítésén alapult. Élén a szultán állt. Övé volt minden föld, alatta voltak a vezérek és más udvari méltóságok és a katonai parancsnokok. A birodalom a folyamatos hódításból tartotta fenn magát (meghódítani és letarolni a földet). A meghódított területet szandzsákokra (tartományokra) osztották fel. Az élükön álltak a beglerbégek.

A kisebb (például: megye, grófság) méretű földeket a szpáhik nem öröklődő földként kapták a katonáskodás fejében. A hadsereg fenntartására szükséges pénzt az adók beszedéséből biztosították, az adót a defterdárok (adószedők) kíméletlenül beszedték. Vitás ügyekben a kádik (bírók) ítélkeztek a Korán alapján.
 

Gazdaság, Kultúra


Az oszmán törökök nagy toleranciát tanúsítottak az idegen kultúrával és hagyománnyal szemben (legalábbis középkori mércével mérve). Mielőtt a törökök elfoglalták volna Anatóliát a Bizánci Birodalomtól, a kultúra a Dzsihád része volt a kereszténység ellen.

Az első oszmán uralkodók magukat Gázinak (Szent Harcosnak) nevezték. Ahogy az oszmánok egyre nyugatabbra hatoltak hódításaikban, a török uralkodók átvettek néhány vonást az elfoglalt népek kultúrájából.

Az idegen kultúrát lassan magukévá tették. 1453-ban Konstantinápoly eleste után a legtöbb templomot érintetlenül hagyták és csak néhányat (köztük természetesen a Hagia Szophia templomot) alakították át mecsetté.

Az oszmán udvari élet hasonló volt az ősi perzsa sahok udvarához, de sok görög és európai vonással is rendelkezett. Évszázadokon át a Birodalom a zsidók menedékhelyéül szolgált.
 

Törökország történelme


A mai Törökország területe számos civilizációnak adott otthont, történelme számot ad arról, hogy több nagy birodalom váltotta itt egymást. Ezen a földön keresztül vezetett Keletet Nyugattal és Ázsiát Európával összekötő útvonal.

A régészeti kutatások is azt igazolják, hogy a világ egyik legrégebben lakott helye Anatólia volt. Az első nagy birodalmat Anatóliában kb. i.e. 2000-ben hozták létre a hettiták, akik is valószínűsíthetően a Kaukázuson túlról érkeztek. Központja Hattuas volt, a mai Bogazkale. A hettiták meghódították Babilont is, majd harcba indultak Egyiptom földjéért 1275-ben.

A Karnakban lévő Amón templom fala őrzi a győztes egyiptomiak emlékét. A Hettita Birodalom i.e. 13. században elbukott. Ebben az időben érkeztek, feltehetően az Égei-tenger szigeteiről az úgynevezett „tenger népei”, akik föníciai származásúak lehettek. Ekkor már több királyság is létrejött az Égei-tenger partvidékén, egyike Trója.

A görög kolóniák Trója bukása után alakultak, mint például Lydia, Lykia, Pamphylia és Cilicia. A perzsa hadsereg i.e. 6. században bevonult Anatóliába. Majd két évszázaddal később Nagy Sándor vezetésével a görög hadsereg meghódította Anatóliát. I.e. 323-ban, halála után a terület különálló államokra szakadt és hadvezérek harcoltak a területekért.

A Római Birodalom elfoglalta i.e. 133-ra az egész Égei-tenger partvidékét és Kis-Ázsiának nevezték el. Julius Caesar ekkor vált a terület császárává, ekkor hangzott el a híres mondása: „Veni, vidi, vici!”, a Jöttem, láttam, győztem!

Az első évszázadban a kereszténység kezdett teret hódítani a nyugati parton lévő városokban. A közel 800 évig a világ legnagyobb templomát megépítette Justinianus császár, i.e. 535-ben az Aja Szófiát Konstantinápolyban.

Később szeldzsuk-törökök nyomultak be Anatóliába, akik Közép-Ázsiából származtak és muzulmán vallást vettek magukra. Majd oszmán népek érkeztek akik jelentős területeket szereztek maguknak.

1453-ban Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt és Isztambul nevet adta a városnak. A 19. század végére Törökország hanyatlani kezdett. 1850-ben kitört a krími háború, ami az oroszok terjeszkedését jelentette.

Elvesztették a Balkánt, ami a balkáni háborúk (1212-13) kitöréséhez vezetett, ami már az első világháború kezdetét jelentette. Ebben az időben Törökország fővárosa Ankara lett. A második világháborúban szerepet nem vállalt, igaz titokban támogatta a szövetségeseket.
 

Törökország elhelyezkedése


A Török állam kisebb része Európában, nagyobb területe pedig Ázsiába nyúlik. A Fekte- és Földközi-tengerrel határolt területet Antalógiai-félszigetnek nevezik. Északi szomszédjai Grúzia, Irán és Örményország, délen Irak és Szíria, nyugaton pedig az Égei-tenger szigeteivel, Görögországgal és Bulgáriával határos.

Az Ázsia nyugati részén fekvő úgynevezett Kis-Ázsia félsziget egy fennsíkból és egy tengerparti síkságból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc húzódik. A keletről határoló hegyvidék legmagasabb pontja az Ararát, 5166 méterrel. Partvonala több mint 8 ezer kilométeren terül el, 15 sziget található a területén és két tengerszorosa a Boszporusz és a Dardanellák.

 

 

Video

2010.06.10. 11:56

 


Nemrég állítottam össze ezt a videot, szerintem szép részeit mutatja meg törökországnak :).

süti beállítások módosítása