Az Oszmán Birodalom államszerkezete

Az oszmán állam sikere a birodalom belső felépítésén alapult. Élén a szultán állt. Övé volt minden föld, alatta voltak a vezérek és más udvari méltóságok és a katonai parancsnokok. A birodalom a folyamatos hódításból tartotta fenn magát (meghódítani és letarolni a földet). A meghódított területet szandzsákokra (tartományokra) osztották fel. Az élükön álltak a beglerbégek.

A kisebb (például: megye, grófság) méretű földeket a szpáhik nem öröklődő földként kapták a katonáskodás fejében. A hadsereg fenntartására szükséges pénzt az adók beszedéséből biztosították, az adót a defterdárok (adószedők) kíméletlenül beszedték. Vitás ügyekben a kádik (bírók) ítélkeztek a Korán alapján.
 

Gazdaság, Kultúra


Az oszmán törökök nagy toleranciát tanúsítottak az idegen kultúrával és hagyománnyal szemben (legalábbis középkori mércével mérve). Mielőtt a törökök elfoglalták volna Anatóliát a Bizánci Birodalomtól, a kultúra a Dzsihád része volt a kereszténység ellen.

Az első oszmán uralkodók magukat Gázinak (Szent Harcosnak) nevezték. Ahogy az oszmánok egyre nyugatabbra hatoltak hódításaikban, a török uralkodók átvettek néhány vonást az elfoglalt népek kultúrájából.

Az idegen kultúrát lassan magukévá tették. 1453-ban Konstantinápoly eleste után a legtöbb templomot érintetlenül hagyták és csak néhányat (köztük természetesen a Hagia Szophia templomot) alakították át mecsetté.

Az oszmán udvari élet hasonló volt az ősi perzsa sahok udvarához, de sok görög és európai vonással is rendelkezett. Évszázadokon át a Birodalom a zsidók menedékhelyéül szolgált.
 

Törökország történelme


A mai Törökország területe számos civilizációnak adott otthont, történelme számot ad arról, hogy több nagy birodalom váltotta itt egymást. Ezen a földön keresztül vezetett Keletet Nyugattal és Ázsiát Európával összekötő útvonal.

A régészeti kutatások is azt igazolják, hogy a világ egyik legrégebben lakott helye Anatólia volt. Az első nagy birodalmat Anatóliában kb. i.e. 2000-ben hozták létre a hettiták, akik is valószínűsíthetően a Kaukázuson túlról érkeztek. Központja Hattuas volt, a mai Bogazkale. A hettiták meghódították Babilont is, majd harcba indultak Egyiptom földjéért 1275-ben.

A Karnakban lévő Amón templom fala őrzi a győztes egyiptomiak emlékét. A Hettita Birodalom i.e. 13. században elbukott. Ebben az időben érkeztek, feltehetően az Égei-tenger szigeteiről az úgynevezett „tenger népei”, akik föníciai származásúak lehettek. Ekkor már több királyság is létrejött az Égei-tenger partvidékén, egyike Trója.

A görög kolóniák Trója bukása után alakultak, mint például Lydia, Lykia, Pamphylia és Cilicia. A perzsa hadsereg i.e. 6. században bevonult Anatóliába. Majd két évszázaddal később Nagy Sándor vezetésével a görög hadsereg meghódította Anatóliát. I.e. 323-ban, halála után a terület különálló államokra szakadt és hadvezérek harcoltak a területekért.

A Római Birodalom elfoglalta i.e. 133-ra az egész Égei-tenger partvidékét és Kis-Ázsiának nevezték el. Julius Caesar ekkor vált a terület császárává, ekkor hangzott el a híres mondása: „Veni, vidi, vici!”, a Jöttem, láttam, győztem!

Az első évszázadban a kereszténység kezdett teret hódítani a nyugati parton lévő városokban. A közel 800 évig a világ legnagyobb templomát megépítette Justinianus császár, i.e. 535-ben az Aja Szófiát Konstantinápolyban.

Később szeldzsuk-törökök nyomultak be Anatóliába, akik Közép-Ázsiából származtak és muzulmán vallást vettek magukra. Majd oszmán népek érkeztek akik jelentős területeket szereztek maguknak.

1453-ban Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt és Isztambul nevet adta a városnak. A 19. század végére Törökország hanyatlani kezdett. 1850-ben kitört a krími háború, ami az oroszok terjeszkedését jelentette.

Elvesztették a Balkánt, ami a balkáni háborúk (1212-13) kitöréséhez vezetett, ami már az első világháború kezdetét jelentette. Ebben az időben Törökország fővárosa Ankara lett. A második világháborúban szerepet nem vállalt, igaz titokban támogatta a szövetségeseket.
 

Törökország elhelyezkedése


A Török állam kisebb része Európában, nagyobb területe pedig Ázsiába nyúlik. A Fekte- és Földközi-tengerrel határolt területet Antalógiai-félszigetnek nevezik. Északi szomszédjai Grúzia, Irán és Örményország, délen Irak és Szíria, nyugaton pedig az Égei-tenger szigeteivel, Görögországgal és Bulgáriával határos.

Az Ázsia nyugati részén fekvő úgynevezett Kis-Ázsia félsziget egy fennsíkból és egy tengerparti síkságból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc húzódik. A keletről határoló hegyvidék legmagasabb pontja az Ararát, 5166 méterrel. Partvonala több mint 8 ezer kilométeren terül el, 15 sziget található a területén és két tengerszorosa a Boszporusz és a Dardanellák.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://torokorszag2010.blog.hu/api/trackback/id/tr582097360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.